Napkollektoros rendszerek - Hogy is van ez? - I. rész

Évről évre egyre nagyobb igény mutatkozik a napkollektoros rendszerek iránt, s ennek folyományaként a családi házaktól kezdve az ipari létesítményekig bezárólag jelentős mértékben szaporodtak a telepítések. Mindez elsősorban a hangzatosnál hangzatosabb szlogeneknek, illetve az energiaárakra épülő, igen erős marketingnek köszönhető. Ezek közül utóbbi az, ami leginkább csábítja a végfelhasználókat, hiszen ki ne szeretne olyan költség-hatékony rendszert a házába, amely alacsony üzemeltetési költséggel kecsegtet?


napkollektoros-haz-th.jpgAz alternatív energiákkal történő üzemeltetések közül kétségkívül a szolár-rendszerben történő gondolkodás a legelterjedtebb, és leginkább elérhető megoldás, ám a megannyi kecsegtető tulajdonsága mellett vannak olyan buktatói, melynek többségére még a rendszer gondolatban történő kialakítása során érdemes ügyelni. Ezekről legtöbbször csak akkor értesül a végfelhasználó, mikor teljesen konkrét elképzelésekkel, reményteljesen nyit be egy kereskedőhöz, kivitelezőhöz, vagy tervezőhöz. Iménti felsorolásom sorrendje nem véletlenül alakult úgy, ahogy olvasható: ez az az útvonal, amin a végfelhasználók legtöbbször elindulnak, ám az már korántsem biztos, hogy végig is járják - leginkább a tervezőket szokták kihagyni, amely az egyszerű, alap hmv-rendszer esetén még nem szokott problémába torkollni, más esetekben (főként nagyobb, vagy összetettebb rendszereknél) azonban komoly bonyodalomhoz vezethet.

Fentiekből adódóan ezúton szeretnék néhány olyan dolgot megemlíteni, illetve olyan tényekre kitérni, melynek ismeretében könnyebbé válhat annak mérlegelése, hogy adott esetben valóban érdemes-e ilyen rendszerre beruházni, s ha igen, akkor melyik megoldást éri meg leginkább kialakíttatni.

Néhány gondolat a napsugárzásról

A nap, mint kifogyhatatlan energiaforrás áll rendelkezésünkre, s felhasználásához kis mértékben van szükségünk segédenergiára, optimális esetben a hidroblokk szivattyúja és a vezérlés igényel csak elektromos áramot. Ez ebben a formában első hallásra rendkívül kecsegtetően hangzik, ám figyelembe kell venni, hogy a napsugárzás intenzitása területenként változik, továbbá azon hónapokra, illetve évszakokra, melyek során kedvezőtlenül alakul a napsugárzásos időszakok száma, segédenergia beiktatására van szükség ahhoz, hogy komfortérzetünk az év minden napján meglegyen. Ezen segédenergia-forrás elektromos fűtőszál (amit főként hmv-rásegítés esetén használnak) éppúgy lehet, mint szilárd-tüzelésű készülék (például: vízteres kandalló, szenes kazán, pelletes-, biomasszás készülék) vagy gázkazánok, mely utóbbiak estén célszerű a kondenzációs technológia felé tekintgetni.
 

Az alábbi térkép hazánk napsugárzási értékeit mutatja
homerseklet-terkep.jpg
Elengedhetetlenül fontos tehát szem előtt tartani azt a tényt, miszerint a napkollektoros rendszerek esetén minden alkalommal gondoskodni kell az alternatív energia-forrásról, hiszen bármennyire gondosan is legyen megtervezve egy szolár-rendszer, nem jelenti azt, hogy nem lesznek olyan időszakok, amikor elengedhetetlenné válik egy másik energiaforrás bevonása. Röviden: a napenergia-hasznosítás nem egyenértékű azzal az elmélettel, hogy a nap energiájából mindig maradéktalanul kinyerhető a szükséges hőenergia, hanem azt jelenti, hogy vannak olyan időszakok, amikor a napenergia képes önállóan ellátni, kiszolgálni az adott rendszert.

Főbb rendszertípusok
Két alapvető rendszertípust különböztetünk meg: gravitációs és kényszerkeringetéses. Az előbbibe az a megoldás tartozik, amikor a tároló közvetlenül a kollektor fölött helyezkedik el, s nincs szükség keringető szivattyúra, mert a rendszer gravitációs elven működik. Ezt a megoldást nem sűrűn alkalmazzák, mivel túlságosan is szűk keretek között tartja a lehetőségeket. Ilyen rendszerek esetében főként az 1-2 kollektoros összeállítás terjedt el 150-200 literes tárolókkal, mellyel kizárólag a használati-melegvíz előállítást tudjuk megoldani, máshoz szisztematikájuk okán nem alkalmazható.
Kényszerkeringetésesnek pedig azon rendszert nevezzük, ahol a kollektorok alatt, tetszőleges helyen kerül telepítésre a tároló, és egy keringető-szivattyúval, valamint biztonsági szerelvénycsoporttal ellátott hidraulikus blokk gondoskodik a rendszer üzemeléséről vezérlőegység alapján. Ez a leggyakrabban alkalmazott megoldás (az előbbit szinte elenyésző mennyiségben találjuk meg itthon), mivel ez biztosítja a legszélesebb gravitációs rendszer  alkalmazhatóságot. Ezen technológiának köszönhetően tetszőlegesen választható meg a napenergia-hasznosítás célja (úgy, mint hmv, épület fűtés, medencefűtés), optimalizálható a telepítés, a rendszer az ügyfél igényéhez idomul (s nem fordítva), a vezérlőegység pedig figyelemmel kíséri a működési folyamatot, amely ezáltal üzembiztonságot eredményez.
 
A kényszerkeringetéses rendszerek sok mindent megengednek, de nagyon fontos figyelembe venni azt, hogy tervezővel – vagy olyan napkollektorokkal foglalkozó céggel, ami kellő múlttal büszkélkedhet ezen a téren – kell egyeztetni elképzeléseinket. Ugyanis, hacsak egy olyan alkotóeleme is lesz rendszerünknek, amely a tervezés, a helyszíni szemle és a gondos átbeszélés elhagyása okán helytelenül került megvásárlásra, akkor nem kis bosszúságot okoz majd nekünk, amely idegeinkre, és pénztárcánkra egyaránt hatással lesz.

A kényszerkeringetéses rendszerek főbb részegységei

kenyszerkeringeteses-rendszerek.jpg
  1. napkollektor
  2. kollektor-érzékelő
  3. szolár hidroblokk
  4. tágulási tartály
  5. szolár tároló
  6. keverőszelep
  7. háromjáratú váltószelep
  8. szolár vezérlőegység
  9. fűtő gázkazán

 

 

 

Kulics László


A weboldal üzemeltetője: Alfaweb Bt (info@komplett-otthon.hu) Copyright 2008 | Kapcsolat | Sitemap | Impressum | Adatvédelem