Art nouveau-t elsősorban kanyargó, kígyózó, aszimmetrikus, organikus vagy természeti formák, a rátétes díszítés jellemzi, absztrakt vagy vonalas formák, minták szimbolikus felhasználásával társítható, azonosítható.
A formák és a motívumok legfőbb ihletője a természet volt. Az art nouveau modern és egyszersmind történelmi volt és mai is az. Minden stílus egyedülálló az art nouveau azonban egyedülálló a stílusok között is.
A japán művészet hatása az art nouveau-ra és a századforduló művészetére nagy hatással volt és egyben irányadó eszménnyé vált. Nagyon sok országban fontos törekvés volt hogy szakítsanak a múltbeli stílusokkal és egy modern művészetet hozzanak létre, amely mindenki számára elérhetővé válik. Felélesztik a régi kézműves hagyományokat és utópisztikus modelleket képzelnek és valósítanak meg, amelyet az Arts and Crafts filozófiájából merítenek. Mások gépi gyártás lehetőségeit ragadják meg és nagy mennyiséget állítanak elő kiváló minőségben, egy új kialakuló jómódú középosztály igényeinek kielégítésére.
Ez a stílus újraformálta a tárgyi világot, a lakberendezési és használati tárgyakat; a plakátot, reklámgrafikát, a nyomtatott betűt, a divatcikkeket, de az erőművek gépein is ott a nyoma. A modern design-szemlélet szándéka ott van benne és céljaihoz a legkorszerűbb technológiai megoldásokat vette igénybe. (Szesszió néven a stílust csak Ausztriában és Magyarországon hívják, mindenhol másképpen nevezik:”Fine de siécle”, ”Metró stílus”, „1900-as stílus”, „Jugendstill”, „Modern style”, „Stile floreale”.)
Az építészet a korábbi merev formákat elhagyva leginkább a növényi alakzatokat igyekezett stilizálni, míg a belső tér megtervezésében szintén az az organikus díszítés, a szimbolikus formák játszották a főszerepet. A külső és belső tervezés egységessé vált az épületek homlokzatától a beltér kialakításán és a falak díszítésén át a bútorzatig. Az építészet kiemelkedő alakjai Otto Wagner osztrák építész a bécsi szecesszió megteremtője, Hector Guimard francia építész a párizsi metróállomások megalkotója és Antoni Gaudí katalán építész, kinek legjelentősebb alkotása a Sagrada Familia Barcelona jelképévé vált.
A képzőművészet, a festészet területén látványos, érzelemdús alkotások születtek, ennek jeles osztrák képviselője Gustav Klimt és a cseh Alfons Mucha, illetve a francia festő Henri Toulouse-Lautrec, kinek pályája még az impresszionizmusban indult.
Art Nouveau üvegművészet egyik legnagyobb alakja René Lalique (1860-1945). Lalique ötvösművészként kezdte pályafutását, melyben az üveg az ékkövek utánzataként szerepelt. Leggyakrabban színes és vésett motívumokkal díszített színtelen üveget alkalmazott. Műhelye Clairfontaine-ben állt, ahol négy munkással dolgozott. Műtárgyainak formáit a viaszvesztés technikájával alakította ki. 1907-től megbízást kapott parfümös üvegek és dugók, valamint címkéik megtervezésére. A kivitelezést a Legras & Cie üveggyár végezte. 1909-ben megvette a Verriere de Combs-la-Ville gyárat, majd három évvel később létrehozta a Wingen-sur-Moder-i üzemét. Munkáját dicsérik a Paris és az Ile de France nevű óceánjárók belső díszítése, vagy a londoni Hotel Claridge üvegajtói. Saját korában népszerűek voltak különleges üvegplasztikái, melyeket az autók hűtőrácsaira szereltek. Ezek a dinamóval összeköttetésben voltak, aminek segítségével jól ki tudták világítani az üvegbe vitt motívumokat (a sebesség allegóriájának szánt nőalakot vagy a könnyű röptű szitakötőt).Az 1900-as párizsi világkiállítás volt az első alkalma a bemutatkozásra, de képviseltette magát az 1902-es torinói, 1925-ös párizsi és az 1930-as liége-i világkiállításon is.
Louis Comfort Tiffany (1848-1933) fém- dísztárgy- és ékszertervező volt, de tanult festészetet is. Az üveg előállításával ő maga nem foglalkozott, a kivitelezést munkatársaira bízta. Első cégét 1876-ban alapította New Yorkban, Louis Comfort Tiffany and Associated Artists néven. Fő tevékenységi köre enteriőrök tervezése és kivitelezése volt. Üvegkísérleteit is ebben az időben kezdte el a brooklyni Heidt üveggyárban, ekkor tökéletesítette ólmozott üvegablakaihoz alkalmazott síküvegeinek több fajtáját.
Az üzem később átalakult, belőle lett a Tiffany Studios, majd a Tiffany Glass and Decorating Company és a Corona Furnaces. Első saját üveggyárát 1885-ben hozta létre Brooklynban. Itt leginkább háztartási üvegárut és belső dekorációkhoz szükséges elemeket készített. Itt kezdtek először kísérleteket irizáló üveg gyártására. A New York-i Tiffany Glass and Decorating Company üzeme Coronában indult be 1892-ben. Fúvott- és díszüveg-tárgyak , valamint építészeti üvegek gyártásával foglalkozott. A Tiffany Studios enteriőrdekorációkat tervezett, de Tiffany-termékek forgalmazásával is foglalkozott. 1881-ben szabadalmaztatta az irizáló ill. lüszterezett üveg előállításának technikáját. Az 1889-es párizsi világkiállításon elnyerte a Nagydíjat, és számos aranyérmet nyert. Nagy hatással voltak rá az itt látott Gallé-alkotások, valamint Pantocsek Leó Valentin találmánya, az íriszes üveg. Itt kezdődött kapcsolata későbbi európai forgalmazójával, Samuel Binggel, akinek Salon d'Art Nouveau nevű üzlete (később galériája) a szecesszió bölcsőjének számít. Több kiállításon szerepelt (Chicago, Párizs, Budapest), s mindenütt nagy sikert aratott munkáival. 1918-ban megalapította a Louis Comfort Tiffany Foundationt, melynek segítségével a fiatal tehetséges művészek kibontakozását kívánta támogatni. Egy évvel később visszavonult az aktív tervezői-szervezői munkától. Üzemei más vezetéssel működtek tovább az 1930-as évekig.
Weber Lajos
